Projekt tervezési terület

Újpalota

Ybl Miklós Építéstudományi Kar

1146 Budapest, Thököly út 74

Óbudai Egyetem - Bécsi úti Campus

1034 Budapest, Bécsi út 96/B
I'5_2021_DELTA_C

IPARI ÖRÖKSÉG TANMŰHELY

2021_Budapest_Városligeti Delta

Az Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar szabadon választható kurzusának féléves feladatai leginkább a budapesti barnamezős területek 1-1 kiemelkedő építészeti értéket hordozó épületének megkutatására irányul, melynek hozadéka, hogy a hallgatók e konkrét témán keresztül bevezetést nyernek a tudományos építészeti-örökségvédelmi kutatómunka világába, valamint a történeti és kortársépítészet e szűk, de élő és izgalmas területére.

Az egyetem hallgatóinak az "I'5 Ipari Örökség C" kurzus keretein belül 2021-ben is egy ilyen értékes terület feldolgozása volt a feladat, mely helyszíni felmérésből, majd a későbbi rajzfeldolgozásból és kutatómunkából állt.

Az aktuális tanév választott kutatási területe a Városligeti - másnéven Zuglói - Delta volt, mely a váci és a rákospalotai vasútvonal, és a zuglói körvasút között fekszik.

A kutatás megalapozó dokumentumaként Molnos Attila, építész 2011-ben keletkezett Városligeti delta vasúti létesítmények c. értékvédelmi kézirata szolgált. A kutató ismerteti az 1895-ben eredetileg létesített- a gáztelephez kapcsolódó- épületek funkcióit, rövid építészeti leírást ad róluk és további kutatásra buzdít.

Az kurzus hallgatói a területen egykor és még ma is létező épületek részletes felmérését és ledokumentálását tűzték ki célul. A kutatómunkához a MÁV Levéltára biztosította az eredeti (1895-ös) terveket: alaprajzokat, homlokzatokat, metszetet, részleteket, melyek annak idején a megrendelő, a Magyar Királyi Államvasutak számára igényes kivitelben készültek.

 A területet közrefogó váci vasútvonal volt az első magyar gőzvasút, majd később kiágazott belőle a Mexikói- és az Erzsébet-királyné-úton a főváros határáig vezető körülbelül 3200 m hosszú vonal, ezzel létrehozva a deltát.

 1895-ben a Magyar Királyi Államvasutak megbízásából olajgázgyárat terveztek és építettek a több mint két hektáros területen. A komplexum fő egységei a Szivattyú ház, a Harang épület és a Retorta ház, amelyek kiegészültek kisebb építményekkel, mint például egy lakóház, vagy egy különálló kémény. Az 1895-ös terveken a delta nyugati részén már üvegházak is voltak, körülöttük veteményessel. Az 1937-es közigazgatási térképsorozaton a teljes középső területen lakótelepet tüntetnek fel, melyek nagy része mára már nem létezik. A területen később építési hulladék feldolgozó üzem működött.

Az eredetileg 19. században épült épületek közül négy még ma is megtalálható. Ezek a váci vonal sínjei mellett elhelyezkedő Harang épület, a mellette lévő Szivattyú ház és körülbelül 30 méterrel beljebb a területen két lakóház. A szivattyúház, illetve a harangépület műemlékvédelemre érdemesek.

A terület nagy része elhanyagolt, ahol tudott, a növényzet teret hódított. Az itt folytatott tevékenységeknek kevés nyoma fedezhető fel mind a területen, mind a megmaradt épületeken. Nagyobb részt lakóházként funkcionálnak, vagy kihasználatlanul állnak. Foltokban építési törmelék maradványok tűnnek fel, amelyek már az 1996-os légifotókon is látszottak.

A Harang épületet lomok tárolására használják. Pala fedése helyenként átlyukadt, az eresz vonal környékén a szaruvégek elkorhadtak, így az ereszcsatorna megrogyott. A vakolat helyenként pereg a falról. A Szivattyú ház keleti felébe lakók költöztek és átalakították igényeik szerint. Kívülről jó állapotú.

A Harang épület tető és vakolat felújítása után jól használható épületet kaphatunk, a belső utólag beépített tér átépítésével számos lehetőség nyílhatna meg az épület hasznosítására.

© Ybl Miklós Építéstudományi Kar