A mesterkurzus kontextusa

Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar MSc Tervező építészmérnök MSc szakán 2017 óta kerül meghirdetésre a dr. Nagy Béla DLA főiskolai tanár által összeállított Közösségi tervezés (Várostervezés) tantárgy. A tantárgy célja a települések részvételi tervezésébe történő bevezetés, a közösségi tervezés és a település, mint közösségi tér tervezési összefüggéseinek megismertetése. Ennek során a hallgatók betekintést kapnak a közösségi (participatív) tervezés elméletébe és gyakorlatába, a közösség fogalmától konkrét közösségi tervezési projekteken át a város fogalmáig, alapvető törvényszerűségeinek megismeréséig. A kurzus kiegészül egyéni, aktuális várostervezési problémákat feldolgozó tervezési feladatokkal. A közösségi tervezés bemutatását olyan átfogó, aktuális városrendezési problémák tárgyalása teszi teljessé, mint az okos város (smart city) gondolatkör, a zöldmezős és a rozsdamezős fejlesztések elemzése, a települési értékek rendszerbe foglalása (például: települési arculati kézikönyv), az ingatlanok értékelése és értékváltozása vagy a jövő városainak problematikája.¹

E tárgy tapasztalatait és órakeretét felhasználva állítottuk össze a Közösség és várostervezés nemzetközi mesterkurzust, amelyet az NKA pályázati támogatásával tudtunk megvalósítani a 2019-20. időszakban, Holm Kleinmann professor emeritus vezetésével. A mesterkurzus aktualitását a XXI. század örökséggazdálkodásával összefüggő fenntartható városépítészet, valamint az ezzel összefüggő digitális 3D építésszabályozás kihívása adta, keresve az építészettel összefüggő globális problémák lokálisan megvalósítható megoldásait. Egyre gyorsabban változó világunkban a városfejlesztés kulcskérdései várhatóan az energia, az infrastruktúra, valamint a mobilitás fenntarthatóságára fognak irányulni. A jövő nagyvárosa „smart” és „zöld” lesz. Egy szabadtér fejlesztése akkor válhat hosszú távon sikeressé, ha a technológia, a környezettudatosság és a társadalmi szolidaritás szempontjai egyenlő arányban érvényesülnek, annak tervezése és megvalósítása során. Felértékelődnek a helyi, közösségi és multikulturális kezdeményezések, fontossá válnak a mikroközösségek és a városi önellátás. Erre a kihívásra reagált Holm Kleinmann mesterkurzusa.

A termelés fokozódó digitalizálása, automatizálása és robotizálása elkerülhetetlenül az emberi munkaidő átszerveződéséhez fog vezetni, megjelenhet például a húsz órás munkahét gyakorlata. Felmerül a kérdés, hogy mit lehet kezdeni az így nyert idővel. Ezzel összefüggésben az önellátás kérdésköre fokozott jelentőséget kaphat, akár a városi lakosság számára is. Ez a várostervezésben újfajta tervezői szemléletet követel. Ezért érdekesek azok a tervezésen alapuló kutatások, amelyek a városi megújítás kapcsán a s u b s i s t e n c e - e c o n o m y elemek (SUB-ECO) lehetőségeivel foglalkoznak és a városi kertészkedést a mikro gazdálkodás új elemeként vizsgálják. A rövid ellátó láncok, az önellátó helyi termelés, a városi forgalom akadálymentes új megoldásai digitális „smart-city” elemekkel kombinálva, fizikailag új mintákat generálnak a várostervezéshez. Hangsúlyossá válik a társadalmi elkötelezettség és érzékenység, valamint az cselekvő szomszédsági közösségek szerepe.²

A kurzusvezető Holm Kleinmann professor emeritus

Holm Kleinmann várostervezői és akadémiai pályafutása egyaránt jelentős. Meghívott oktatóként számos egyetemen tanított építészeket és tájépítészeket – így például Thessaloniki/Görögország (AUTH), Lund/Svédország (Lund University), Philadelphia/USA (PENN). Az együttműködések eredményeképpen több kiállítást rendezett, számos katalógust és könyvet publikált.

2013-ban a thessaloniki-i egyetem építész karán „The Thessaloniki Project – Red and Green” tematikájú mesterkurzust vezette, melynek célja egy városi barnamezős terület zöldfelületi és közösségi fejlesztése volt. A féléves kurzus tervei alapján építészhallgatók és néhány környékbéli család kezdeményezésére megalapították a „Neighborhood-Garden – Kipos3” elnevezésű közösségi kertet, amely kert jelenleg 30 háztartást lát el, és a város önkormányzata példaértékű civil kezdeményezésként tartja számon.

Kezdeményezésére Thessaloniki-ben 2016 végén ötletpályázatot írtak ki építész- és tájépítész hallgatóknak egy iskola oktatókertjének tervezésére. A nyertes pályaművet „The Thessaloniki School Garden Project” néven valósították meg.

Holm Kleinmann 2013-ban vezetett mesterkurzusának célja az volt, hogy felülbírálja a városi zöld tipológiáját, választ keresve arra a kérdésre, hogyan lehet nagy összefüggő zöldterületeket illeszteni városaink szövetébe. Ennek lényege, hogy új funkciókat tudjunk javasolni. Ezek lehetnek városi parkok, ill. „mezők”, de a városi kertészkedés apró tetőkertjei is; közösségi kertek, a szomszédságot is ellátó gyümölcs- és zöldségpiacok; a kommunikációt, oktatást és szabadidős elfoglaltságokat szolgáló kerti kávézók, árnyékos találkozó helyek, gyümölcsösök és ligetek. A Holm Kleinmann által vezetett thessaloniki-I kurzus alapfeltevése az a meggyőződés volt, hogy a városi mezőgazdaság újfajta városi energiák fókuszpontja lehet - a társadalmi, gazdasági és szellemi újjászületés forrása, amely az integráció új formáit is hozza magával.

A 2019-20 budapesti mesterkurzus

A Thessaloniki projektre, annak alapelveire és eredményeire támaszkodva állítottuk össze a kéthetes budapesti építész mesterkurzust is, egy 15. kerületi, belső városszövethez csatlakozó, jelenleg alulhasznosított terület fókuszálva, Holm Kleinmann vezetésével. A feladat azon zöldfelülethez kapcsolódó funkciók, ill. koncepció kidolgozása volt, amely a jelentős méretű terület beépítését tennék lehetővé, a városi mezőgazdaságot is bevonva. Közösségi városi fejlesztések sikere kevésbé a tervezés és megvalósítás, inkább a valóban jó program kidolgozásán múlik - új innovatív struktúrákat, funkciókapcsolatokat kell kitalálni. Az első héten a hallgatók előadásokon vettek részt. A helyszíni bejárást az adottságok elemzése és további ismeretgyűjtés követte. A tervezési terület igényeinek rögzítése után a hallgatói csoportok műtermi munka keretében dolgozták ki a helyszín koncepciótervét, majd a beépítési tervet, a beépítés jellegét bemutató vázlatokat, részleteket. A tervezési munka az összes projekt ismertetésével és zsűrizésével zárult.

Úgy terveztük, hogy terveket és eredményeket magyarra fordítva, kiállítási tablókat készítve azokat egy összegző helyszíni kiállításon, majd kerekasztalbeszélgetésen mutatjuk be a szakmának és az érintett helyi közösségnek. Ezek a tervezési terület lakosságának, kisközösségeinek tájékoztatásával egy helyi, részvételi tervezési folyamatnak is kezdeteként szolgálhatnak. Sajnos ezt kiállítást a kialakult veszélyhelyzet miatt nem tudtuk megvalósítani, így 2020 őszén úgy döntöttünk, hogy a munkákat virtuális kiállítás formájában hozzuk nyilvánosságra. A kurzusról egy kurzus-katalógus is készült.

Nemzetközi hallgatói workshopok mindig izgalmas eredményeket hoznak, a résztvevők jelentősen eltérő kulturális és szakmai háttere miatt. Különösen igaz ez egy újfajta városhasználati stratégiát célzó munka esetén, a hallgatók nagyon nyitottak voltak, és kreatívan indultak el a jövő városát meghatározó fejlesztés gondolatán. Így a mesterkurzus oktatási célja megvalósult, hiszen pont ez a fiatal generáció tudja érdemben befolyásolni és meghatározni városaink jövőképét, a paradigmaváltást.

2020. december

Holm Kleinmann professor emeritus & Fáczányi Zsuzsa PhD

¹ Nagy Béla: Közösségi tervezés (Várostervezés) - tantárgyi tematika 2019.
² Holm Kleinmann: The Thessaloniki Project - Red and Green, 2013.