Projekt tervezési terület

Újpalota

Ybl Miklós Építéstudományi Kar

1146 Budapest, Thököly út 74

Óbudai Egyetem - Bécsi úti Campus

1034 Budapest, Bécsi út 96/B
© Ybl Miklós Építéstudományi Kar

Az intézet bemutatása

Tisztelettel köszöntöm az Építőmérnöki Intézet oldalán!

Az Ybl-ön az építőmérnöki oktatás 1972-ben indult, amikor a  a korábbi technikusi képzést felváltotta az üzemmérnöki oktatás. Ennek a főiskolai üzemmérnök képzésnek jó gyakorlati alapot adott az, hogy a technikumi oktatás a gyakorlatban dolgozó szakemberek képzésére volt kialakítva. Ezt a gyakorlati jelleget a mai napig őrizzük.
2001-ben az addig önálló főiskola csatlakozott a Szent István Egyetemhez, ekkor az építő üzemmérnöki képzés is átalakításra került. A korábbi alapokra támaszkodva, de az emelt szintet meglépve elindult az egyetemi szintű építőmérnöki alapképzés (BSc).
Jelenleg az Építőmérnöki képzés irányítása az Építőmérnöki Intézetben történik. Az Intézet 2011-ben jött létre a korábbi tanszéki rendszer megszűnésével. A tanszékek ekkor az Intézeten belül Szakcsoportokká váltak. 2018-ban a Tűz- és Katasztrófavédelmi Intézet is beolvadt az Építőmérnöki Intézetbe.
2020-ban az Intézeten belül új tanszékek jöttek létre:

  • Építésinformatikai, Geodéziai és Matematikai Tanszék,
  • Geotechnikai és Magasépítési Tanszék,
  • Infrastruktúra-fejlesztési és Üzemeltetési Tanszék,
  • Tűzvédelmi és Építőanyag-tudományi Tanszék.

Az Intézet oktató a szakmában dolgozó, elismert szakemberek, akik nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is végzik az építőmérnöki tevékenységet.

A gyakorlati oktatást az Intézet kezelésében álló laboratóriumok segítik elő:

  • Tűzvédelmi laboratórium,
  • Geotechnikai laboratórium,
  • Építőanyag laboratórium,
  • Vízkémia laboratórium.

A geodézia elsajátításának gyakorlati színhelye a nagymarosi mérőtelep.

Mit tanítunk az Építőmérnöki Intézetben?

A „mérnök” kifejezés Magyarországon eredetileg a földmérőkre utalt, mivel ők végezték a térképezésekhez szükséges méréseket és számításokat. Mivel a térképezés szorosan kapcsolódott a vízrendezésekhez, később a fogalom ezt is lefedte. Folyamatosan új témakörök csatlakoztak a mérnök feladatai közé, így az útépítés, közműépítés, alapozás, hídépítés, stb. Ezzel kialakult, hogy a „mérnök” szó a mai értelemben vett építőmérnöki tevékenységgel foglalkozó mérnökökre utalt. Később, a mérnöki szakma specializálódásával nyerte el az „építőmérnök” megnevezést. 
A mai építőmérnököknek is ezeket a felsorolt szakterületeket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy a gyakorlatban és a tervezőasztal mellett is megállják a helyüket. Az Intézetet alkotó Tanszékek feladata ezen témakörök figyelemmel kísérése, naprakész ismerete és szakszerű oktatása. Az egyes tantárgyakat és azok rövid leírását megtalálják a képzést bemutató tanulmányi tájékoztató füzetben.
/Dr. Szücs László PhD./

Vezető