Mi is az az NTDK?

A népi építészet megőrzése fontos kulturális örökségvédelmi feladat. Minden tornác, pajta, góré, csűr, szín, vagy présház évszázadok hagyományait és tudását őrzi. Ezek az építmények értékes tanulási lehetőségeket kínálnak a mind a szakmabelieknek, mind pedig a hallgatóknak, hisz az iparosodás előtti építési technikák egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a klímaváltozás és a környezettudatosság fényében. Ezek megismerése, az ilyen módszerekkel készült épületek felmérése korunk villámgyors impulzusainak közepette a valahová való tartozásra és stabilitásra, talán a "tiszta forrásra" világít rá építési kultúránk terén. 

Az NTDK legfontosabb célja felmérőtáborok szervezése a Kárpát-medence népi építészetének dokumentálása érdekében. A diákkör mérnöki pontossággal dokumentálja ezen építményeket, ötvözve az építészeti és néprajzi kutatást, támogatva így az építészhallgatók képzését, az épített örökség megőrzését, valamint a magyar népi kultúra megóvását. Jelenleg a hallgatók kéthetes, sok esetben félnomád jellegű táborok során végeznek részletes manuális felméréseket, amelyek eredményeként átfogó dokumentációk, vándorkiállítások és publikációk születnek. Ezek közvetlenül fejlesztik a térbeli, analitikai és rajzolási készségeket, közvetetten pedig hozzájárulnak kulturális örökségeink védelméhez. Az elmúlt 50 év során a csoport több mint 500 taggal 6 ország 148 településén több mint 1000 épületet és építményt mért fel, dokumentált és/vagy épített fel építőtábor keretein belül.

Az NTDK létrejöttének körülményei

Az NTKD terepmunkájának hagyománya összhangban áll az 1970-es évek népzenei és néptánc-mozgalmainak újjáéledésével, így a felmérési, dokumentációs és építési gyakorlatok egy szélesebb körű kulturális megújulás részeként is értelmezhetők.

Az 1970-es éveket a népzene és a néptánc újjáéledése jellemezte, amelynek eredményeként 1972-ben megnyílt Magyarország első budapesti táncháza. Ez a mozgalom a városiasodással és a beat-kultúrával elégedetlen, abból kiábrándult fiatal értelmiségiek ellenkultúrájaként jött létre. Ők a paraszti kultúrában kezdték keresni a „tiszta forrást”. Ezen útkeresés eredményeként született meg a „Nomád Nemzedék” is, amely összművészeti alkotótáborokat szervezett Fadd-Domboriban, Velemben, Magyarlukafán, majd később Tokajban is. Táncosok, zenészek, kézművesek és építészek működtek együtt a népi kultúra teljes körű újra felfedezése mentén. Ez az ellenkulturális környezet biztosította azt az intellektuális alapot, amely új életre keltette a népi építészet misztikumát és kutatásának vágyát is.

Ezek a kulturális hatások a felsőoktatásban végzett terepmunkát is előmozdították, mely azonban Karunkon mélyebb gyökerekkel rendelkezik. A népi építészetet dokumentáló felmérő táborok már 1912 óta léteztek az Ybl Kar jogelődjén, Foerk Ernő vezetésével. E hagyomány újraértelmezett folytatásaként, 1976-ban, közel öt évnyi terepmunka után, alapította meg Szabó László, Dobszai Károly és Szabó József az NTDK-t azzal a céllal, hogy felmérő táborokat szervezzenek a Kárpát-medence akkorra már látványosan eltűnni kezdő népi kultúra, azon belül is elsősorban népi építészeti elemeinek dokumentálására.

Ma az NTDK a hagyományos mester-tanítvány módszert követi: a népi építészetet meglévő épületek felhasználásával, helyszíni terepmunka keretében oktatja, miközben a hallgatók felmérések és rajzok segítségével dokumentálják elődeink munkáját. A program sikere az oktatók, a hallgatók és a mindenkori befogadó közösség közötti együttműködésen nyugszik. A hallgatók hagyományos technológiákkal készült épületeket tanulmányoznak, és centiméteres pontossággal rendkívül részletes helyszíni "manuálékat" készítenek, fejlesztve ezzel térérzéküket, szerkezeti gondolkodásukat és rajzolási készségeiket. A tábor helyszínét gondosan választják ki, és két héten át a felmérő csapat portáról-portára vándorolva dolgozik. Minden munkanap estéjén szakmai konzultáció és közös rajzolás zajlik amelyek csúcspontjaként zárókiállítás és táborzáró bankett kerül megrendezésre a helyi közösség részvételével. Az évközi értékelés során a hallgatók minden épületről alapos felmérési dokumentációt és bemutató tablókat készítenek, amelyeket vándorkiállításon és összefoglaló kötetben mutatnak be. Választható előadások és műhelyek egészítik ki a reguláris tananyagot, míg a rendszeresen szervezett építőtáborok gyakorlati tapasztalatot nyújtanak a hallgatóknak a hagyományos építési technikákról. A „gyakorlatban való tanulás” típusú oktatási módszer és a folytonosság a Diákkör működésének és fennmaradásának kulcsfontosságú elemei.

A jövő NTDK-ja

Az elmúlt 50 év során a táborozók részletes építészeti rajzokat készítettek, elmélyítve ezzel az építészettörténeti, néprajzi és építészeti ismereteiket. Az idő múlásával ezek a pausz papírra készült vázlatok sérülékennyé, az egyre élénkebben érdeklődő kutatók, valamint a nagyközönség számára pedig nehezen hozzáférhetővé váltak. Az NTDK jövőbeli tervei között szerepel egy online, kereshető archívum felépítése és működtetése. A Diákkör és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) közös projektjének célja, hogy modernizálja az épített örökség értelmezését azáltal, hogy hozzáférhetővé teszi ezeket az értékes népi építészeti forrásokat. A platform tartalmaz egy keresőfelületet, amely szabad szöveges és többkritériumos, paraméteralapú lekérdezésekre is lehetőséget biztosít. Tartalmaz földrajzi helymeghatározó elemet is, amely lehetővé teszi az épületek térbeli és regionális kontextusban történő feltérképezését. A felhasználók telkek, települések szerint is vizsgálhatják a dokumentumokat, ami lehetővé teszi egy-egy porta fejlődésének elemzését a tágabb környezetben. A projekt jelenleg is folyik, és a jövőbeni fejlesztési tervek között szerepel még a tevékenység kiterjesztése a néprajzi, fotogrammetriai és 3D BIM, valamint a multimédiás archívum irányába is, egy komplex, többrétegű kutatható felület létrehozása érdekében.