A 2026 nyarán Bergamában (Törökország, az ókori Pergamon városa) megrendezett COEXSITENCE IN BERGAMA - ICOMOS University Forum Summer School 2026 a többrétegű kulturális tájban való együttélés témájára összpontosított, mindezt három altéma köré csoportosítva. A program során a résztvevők egyaránt hallgathattak szakértői előadásokat a nyári egyetem témáihoz kapcsolódóan, illetve vehettek részt a pergamoni UNESCO világörökségi helyszínekre szervezett vezetett látogatásokon, ahol megismerkedhettek a város jelentős ókori görög, római, bizánci, oszmán és modern örökségével és mai városszövettel egyaránt.

A Kar részéről Dr. habil. Nagy Gergely Domonkos egyetemi docens, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke és Bodnár-Paripás Emőke Júlia doktorandusz előadóként és mentorként, BSc második évfolyamos Dósa Tamás pedig hallgatóként vett részt a programon.

Az első napon előadások keretében mutatták be az ókori Pergamon és a mai Bergama városának történelmi és kulturális jelentőségét, majd a vezetett régészeti túrán a résztvevők megismerkedhettek az ókori Akropolisz meglévő töredékeivel (pl. Trajaneum, ókori színház, Attalosz-ház mozaikjai, Gymnasia) és az ‘alsó városban’ a Vörös Bazilikával. A második nap a történelmi városszövet rétegei és a modern fejlesztések közötti kapcsolatra összpontosított, többek között Óbuda (Nagy Gergely előadásában) és Bergama többrétegű örökségének bemutatásával. A résztvevők megtekintették a volt Sümerbank textilgyárat is (amelynek területe sajnos nem része az UNESCO világörökségi helyszínnek) mint a 20. századi ipari örökség fontos példáját. A témához kapcsolódó előadások egyrészt a gyárhoz kapcsolódó társadalmi emlékezettel, másrészt az ipari helyszínek adaptív újrahasznosításával foglalkoztak, korábbi ipari helyszínek kortárs városi életbe való integrálásának sikeres magyarországi példáit bemutatva (előadó: Bodnár-Paripás Emőke).

A következő napok a műhelyfoglalkozások jegyében teltek. A 2. téma – Sümerbank – kapcsán, mint oktatók arra ösztönöztük a résztvevő hallgatókat, hogy elemezzék a gyár, a város és a világörökségi helyszín közötti kapcsolatokat, és azonosítsák az értékes tárgyi és szellemi örökséget. A hallgatók a közös ötletelés és a főbb irányok felvázolása után kisebb csoportokban dolgozva olyan fenntartható újrahasznosítási stratégiákra vonatkozó részjavaslatokat dolgoztak ki, amelyek erősítenék a korábbi gyárterület kulturális, társadalmi és városi kapcsolatait. A felvázolt ötleteket aztán újra együtt dolgozva finomították és gyúrták össze végül egy közös prezentációvá, melyhez az oktatókkal folytatott konzultációk, az összes résztvevő számára nyitott kerekasztal-találkozó, valamint az intenzív csapatmunka is segítséget nyújtottak. A három téma köré szervezett nyilvános prezentációk a nyári egyetem célkitűzéseinek megfelelően a Bergama előtt álló valós kihívásokkal foglalkoztak – úgy, mint az ókori maradványok bemutatásának lehetőségei, vagy a Sümerbank gyárkomplexum jövője, valamint a többrétegű városszövet narratívájának értelmezési kérdései - és felkeltették a helyi döntéshozók – köztük a város polgármesterének – érdeklődését is. A nyári egyetem záróünnepséggel és oklevélátadással ért véget.

Egy opcionálisan választható záró tanulmányút keretében a maradék résztvevők megismerkedhettek Izmir városának történelmi tengerparti részével, a Kemeralti Bazárral és az ókori szmirnai agorával, amely során szintén egy többrétegű városszövet örökségvédelmi problémáival találkozhattak a régióban.

Összességében a nyári egyetem programja rámutatott az interdiszciplináris és nemzetközi együttműködés és az ismeretek megosztásának fontosságára, a szellemi és tárgyi örökség elválaszthatatlan voltára, valamint intenzív programja során lehetőséget adott a mai örökségmegőrzési módszerek és az adaptív újrahasznosítási elképzelések megvitatására a többrétegű történelmi városok fenntartható jövőjének támogatása érdekében.