Az Istvántelki Főműhely felmérését összegző kutatási anyagot a Óbudai Egyetemen működő Ipari Örökség Tanműhely (I’5) készítette. A tudományos diákkör célja az ipari építészeti örökség tanulmányozása, értékeinek feltárása és feldolgozása, valamint lehetőség szerinti bemutatása a szakmai és azon kívüli platformokon egyaránt.

Az I’5 2020 évi kutatási munkája (melynek részei a nyári felmérőtábor és az őszi szemeszter során történő feldolgozás) az Istántelki Főműhely, az egykori Landler Jenő Járműjavító területének feltérképezését vette fókuszába. A kutatómunka módszerét tekintve egyedülállónak és úttörőnek mondható: a nagy kiterjedésű vizsgált barnamezős terület teljes épületállományra kiterjedt és örökségvédelmi szempontból kategorizálta a nem értékes objektumoktól a kevésbé értékeseken keresztül az értékes és kiemelten értékes kategóriákig.

A kiemelten értékes kategóriába kerültek a jelenleg is műemlék védelmi besorolás alatt vannak, valamint azok a többnyire a telep építése idején keletkezett épületek, amelyek a telep fizikai és mentális térképén jelentős szerepet töltenek be, egyedi funkcióval rendelkeznek, illetve olyan építészet kvalitásuk, esztétikai értékeik vannak, amik érdemessé teszik ezeket a többi épülethez képest kiemelni. Ilyen épületből 20 található Istvántelken. Az értékes kategóriába azok a többnyire a telep építési idején épült objektumok kerültek, amelyeket még nem építettek át annyira, hogy az eredeti állapotuk rekonstruálhatatlan, illetve a későbbi építési korszakból származó épületek közül azok, amelyek építészeti kvalitásuk, vagy különleges funkciójuk alapján erre predesztinálják. Ebbe a kategóriába 23 objektum került. A kevésbé értékes kategóriába az erősen átépített, már karakterüket vesztett objektumok kerültek, illetve amely történetéti és elhelyezkedési szempontból nem mérvadó. Ilyen objektumból 25 található a területen. A nem értékes kategóriába a 2. Világháború után épült, az építészeti karakterét és/vagy elhelyezkedését tekintve örökségvédelmi szempontból nem jelentős 58 objektum került.  A kutatómunka eredménye annak feltárása, hogy a bontások és területi avulás mellett is még mindig 126 objektumot lehet találni a területen, aminek hozzávetőlegesen egyharmada (34,1%) örökségvédelmi szempontból (!) kiemelten értékes és értékes kategóriába sorolható. Az ezen túli épületállomány is hozzávetőlegesen egyharmad/kétharmad arányban kevésbé, illetve nem értékes kategóriába sorolható. A felmérő csoportok épületenként adatlapokat, manuálékat és helyszíni fotókat készítettek, mely nagyméretű adathalmaznak a digitális drive-mapparendszeren keresztül vált lehetővé a feldolgozása. A rajzi feldolgozásban a nagyléptékű területszintű felméréshez igazított léptékkel a főbb geometriai méreteket mutató tetőfelülnézetek és a főbb homlokzatok kerültek felszerkesztésre.

I'5_2020 résztvevők (ÓE YBL):
Ádám Kristóf
Baglé Dávid
Bedrossian Dániel
Gál Bence
Hornperger Arnold
Kalácska Evelin
Kulcsár Dávid
Nyárai Fruzsina
Sánta Richárd
Szabó Balázs
Szabó Viktória
Szénási Dezső
Takács Blanka

Szervezők:
Hornperger Arnold (ÓE YBL, hallgató)
Kulcsár Dávid (ÓE YBL, hallgató)

Kutatási munka vezetője:
Dr. Csontos Györgyi DLA (ÓE YBL, egyetemi docens)

Kiadványt szerkesztette:
Nyárai Fruzsina (ÓE Ybl demonstrátor)