Projekt tervezési terület

Újpalota

Ybl Miklós Építéstudományi Kar

1146 Budapest, Thököly út 74

Óbudai Egyetem - Bécsi úti Campus

1034 Budapest, Bécsi út 96/B
© Ybl Miklós Építéstudományi Kar
.
Hajók és térkapcsolatok
Épített Környezet Tanszék

Karunk oktatója Kiss Tamás, az ELTE BTK FDI doktoranduszaként a 2022/23 év során az Új Nemzeti Kiválósági Program keretein belül két a világháború közötti templomok térművészetét, a hajók téri kapcsolódási jellegzetességeit tanulmányozta.

Mint az szélesebb körben is ismeretes, a két világháború közötti Magyarország modern katolikus templomépítészete fokozatosan kapott erőre a kor konzervatív gondolkodásával, illetve konzervatív építészeti ideáival szemben. A 20. század első felének változó korszelleme, a fokozatosan ideálissá váló egyházpolitikai törekvések, és az egyházművészeti megújulás igénye együttesen szolgáltattak termékeny táptalajt a modern törekvések meggyökeresedéséhez. A hazai és külföldi építészeti tendenciák, az aktuális társadalmi, és művészeti körülmények a liturgikus mozgalmak törekvéseivel karöltve a katolikus templomok tervezésénél a korábbiakhoz képest újszerű építészeti eszközök alkalmazását eredményezték. E komplex folyamatok az építészeti-liturgikus terekben -- a stiláris kérdéseken túl - új térkomponálási elvekként is lecsapódtak.

A templomépítészet ekkor Európában és nálunk is, nem kizárólagosan, de előszeretettel fordult a tengelyes szerkesztésű liturgikus terek felé. A kutatás a longitudinális térszerkezetű modern szellemiségű katolikus templomok hajó-mellékhajó térkapcsolataira helyezi a hangsúlyt. Az ilyen templom esetében az alaprajzi szerkesztettség és térszerkezet alapvetően a régi építészeti hagyományokon nyugvó, egymás mellé sorolt hajókból álló struktúrát mutatja. A korszak modern építészeti kreativitásának, annak absztrakciós képességének köszönhetően azonban e strukturáltság tovább árnyalódott.

A  szakrális és profán téri koncepciókat is magába foglaló korszellem sok esetben a fizikailag észlelhető több hajóból álló, illetve érzeti szinten többhajós templomtér egyfajta egységesedését eredményezte. Az egymás mellett lévő térrészek sok esetben dinamikus kölcsönhatásokat mutatnak, újszerű téralkati sajátosságokat hordoznak, amelyek jelenléte templomonként eltérő módon, de közel azonos térkompozíciós elvek alapján érvényesül.

A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM ÚNKP-22-3 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

© Ybl Miklós Építéstudományi Kar