Ybl Miklós, Karunk névadója 1814. április 6-án született. 

2024-ben születésének 210. évfordulóját ünnepeljük, melynek tiszteletére ebben az évben számos programmal készül az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara.

Elsőként május 17-én kerül megrendezésre a 2^nd Ybl Conference on the Built Environment, mely mottójában is utal a neves építész kiemelkedő életművére.

A konferenciára még nyitott a látogatói regisztráció, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
https://yblesz.uni-obuda.hu

A további programokat az év során folyamatosan fogjuk meghirdetni.

Ybl a bécsi Polytechnikumban tanult, majd 1832-től Pesten a Pollack Mihály tervezte Ludovika és a Nemzeti Múzeum építkezésén segédkezett. 

Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílus jegyében születtek (fóti római katolikus templom, pesti Nemzeti Lovarda, a Múzeum körúti Unger-ház, a Széchenyiek nagycenki temploma stb.). Bár a román formákkal később sem szakított (mint például a Bakáts téri plébániatemplom esetében), második itáliai tanulmányútja hatására, 1860-tól az olasz reneszánsz stílus újjáteremtése foglalkoztatta. 

1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére, majd két évvel később Friedrich August Stüler terve alapján Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével megkezdődött az építkezés.

Munkássága érettebb szakaszában többnyire neoreneszánsz stílusú alkotásokat emelt, így a Budai Takarékpénztárnak a második világháborúban elpusztult palotáját a Clark Ádám téren, a Ganz-mauzóleumot, a Kálvin téri (később lebombázott) Geist-házat, valamint a Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi - és Festetics-palotákat- 1865-ben építette fel a Sándor utcai úgynevezett Régi Képviselőházat (a mai Olasz Intézetet), s ezen a környéken a Pálffy- és a Degenfeld-paloták is az ő művei. 

Budapesti bérházak és paloták, vidéki kastélyok mellett megépítette a Rácz fürdő gőzfürdőjét és a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyetem utcai intézetét, a margitszigeti Margitfürdőt a köréje emelt szállásokkal, pavilonokkal, ivócsarnokkal.

1870-től sorra készültek legjelentősebb neoreneszánsz alkotásai: a Fővámház (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), a Várkert Bazár és a Várkert Kioszk, megtervezte budapesti emlékművek talapzatát (Eötvös-szobor, Petőfi–szobor), a Károlyi család számára megépítette a parádsasvári és parádfürdői kastélyt, valamint a parádfürdői Cifra Istállót.

Hild József építész szakmai örököseként 1867-ben ő vette át, s neoreneszánsz stílusban folytatta az addig klasszicista stílusban készülő lipótvárosi Szent István-bazilika építését, és az ő tervei szerint építették át a Nemzeti Casino számára a Hatvani utcai Cziráky-palotát. Fő műve s egyben legszebb épülete, a budapesti Operaház 1875 és 1884 között készült el. Az ő munkája volt az egykor a Kálvin téren álló Danubius-kút Fessler Leó szobraival, valamint a budavári királyi palota krisztinavárosi szárnya és nagy udvara is. 

Budapesten halt meg 77 éves korában, 1891. január 22-én. 

A nevét viseli az 1953-ban alapított legrangosabb építészeti kitüntetés, iskolánk, az Óbudai Egyetem Építéstudományi Kara Budapesten, a Thököly úton.