Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának Y+ Laborja adott otthont 2026. június 22-én a Y+Project „Local Roots” évének és a 2025/26-os tanév tavaszi szemeszterének záróeseményének. A rendezvény középpontjában négy EKÖP-ösztöndíjas hallgató – Borbély Laura, Burgond László, Görgényi Veronika és Torják Kitti – kutatási és tervezési munkáinak bemutatása állt. A kiállított poszterek és makettek átfogó képet adtak a hallgatók szakmai munkájáról. A nagy érdeklődéssel övezett program lehetőséget biztosított a tapasztalatcserére, a szakmai párbeszédre és a közösségépítésre is. A munkákat bemutató sorozatunkban elsőként Borbély Laura kutatását ismerhetik meg olvasóink.

displaY+ - Borbély Laura Viktória

Vizsgálatom az első emeleti folyosószakaszra fókuszált. A hosszú, keskeny tér elsősorban közlekedési funkciót lát el, ezért a tartózkodás korlátozott. Ennek megfelelően az információs és kiállítási felületeket a falakon és a magasabban fekvő zónákban helyeztem el, ahol nem akadályozzák a közlekedést, mégis jól láthatók.

A jelenlegi vitrinek passzív, ritkán frissülő elemek, amelyek kevéssé vonzzák a figyelmet. Pedig a folyosókon naponta több száz hallgató és oktató halad át, így jelentős kommunikációs potenciál rejlik bennük. A nagy belmagasság kihasználatlan, miközben a hallgatók gyakran a folyosón töltik rövid várakozási idejüket, ami jól mutatja a pihenőfelületek iránti igényt.

A pihenőfelületeket közvetlenül az installáció rendszerébe integráltam. Az elemeket egy szerkesztett raszter határozza meg, amely végül 50 cm széles függőleges sávokra épült. Ebben a rendszerben az ülőfelületek 50 cm-es magasságban, a könyöklők 1 méteren, szemmagasságban pedig az információs és kiállítófelületek jelennek meg. A legfelső sáv a világítást integráló fix elem.

A forma kialakítása hajlított, anyagában színezett plexi lemezek alkalmazásán alapul, amelyek egy sávban vannak rögzítve a falhoz.  A pihenőfelületek konzolos kialakítással, hajlított formában jelennek meg.  A felületek színátmenetes kialakítást kapnak: felfelé haladva fokozatosan áttetszőbbé válnak, elősegítve a fény átszűrődését és könnyedebb, lebegő hatást keltve. A meglévő világítási rendszert LED csövekre cserélném, amelyek korszerűbb és egyenletesebb fényeloszlást biztosítanak.

A szerkezet két fő részre bontható: egy fixen rögzített és egy variálható rendszerre. A fix elem a világítást rejtő takarópanel. A cserélhető, mozgatható elemek a könyöklő- és ülőmodulok, amelyek az aktuális eseményekhez és kiállításokhoz igazodva átrendezhetők. Egy átlagos egyetemi napon a modulok szabadon variálhatók, vegyesen ülő- és könyöklőelemekkel. Kiállítás vagy stúdiójellegű kipakolás esetén a rendszer átalakul: ilyenkor kizárólag könyöklő modulok kerülnek kihelyezésre, amelyek tablók és makettek bemutatását szolgálják.

A koncepció másik meghatározó eleme a térhasználat újragondolása, különös tekintettel a keresztboltozatok által kijelölt felületekre. Ezeket a jelenleg kihasználatlan zónákat információs tartalmakkal, adatokkal és motiváló üzenetekkel tölteném meg, így aktív részévé válnának a folyosó vizuális és kommunikációs rendszerének. Elhelyezésüknek köszönhetően a tartalmak a folyosó több pontjáról is jól érzékelhetők, így a használók számára természetes módon válnak befogadhatóvá.

Az információs felületet vetítővászonként értelmezett installációként képzelem el, amely vékony, sűrűn sorolt elemekből áll. A fölé elhelyezett projektor az aktuális eseményekhez kapcsolódó tartalmakat vetíti rá. A rendszer a hallgatók mozgására finoman reagál, így különleges térélményt hoz létre. A felület építészeti munkák mellett grafikai, vizuális és médiatartalmak bemutatására is alkalmas. Továbbá orientációs szerepet is betölthetnek: a tantermek ajtaja felett elhelyezve nemcsak az adott helyiség azonosítását segítik, hanem annak funkcióját és az aktuális programokat is közvetíthetik.

A koncepció célja, hogy a folyosó ne csupán átmeneti tér legyen, hanem az egyetemi közösségi élet aktív és inspiráló része, amely rugalmasan alkalmazkodik a mindennapi használathoz és a hallgatói munkák bemutatásához.

A 2025-2.1.1-EKÖP-2025-00019-M-153 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2025-2.1.1-EKÖP Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program finanszírozásában valósult meg.