Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának Y+ Laborja adott otthont 2026. június 22-én a Y+Project „Local Roots” évének és a 2025/26-os tanév tavaszi szemeszterének záróeseményének. A rendezvény középpontjában négy EKÖP-ösztöndíjas hallgató – Borbély Laura, Burgond László, Görgényi Veronika és Torják Kitti – kutatási és tervezési munkáinak bemutatása állt. A kiállított poszterek és makettek átfogó képet adtak a hallgatók szakmai munkájáról. A nagy érdeklődéssel övezett program lehetőséget biztosított a tapasztalatcserére, a szakmai párbeszédre és a közösségépítésre is. A munkákról sorozatunk most következő cikkében Burgond László kutatását mutatjuk be.

EXHIS+ - Burgond László

A tervezési koncepció kiindulópontját a jelenleg parkolóként működő udvar és a meglévő kis léptékű vasbeton térkompozíció - egykori kerékpártároló - revitalizációja jelentette. A cél nem csupán az építmény új funkcióval való megtöltése volt, hanem egy olyan közösségi tér létrehozása, amely képes kapcsolatot teremteni az udvarral és a hallgatói élet természetes találkozási pontjává válni. A beavatkozás a meglévő szerkezet adottságaira épít, amelyet minimális, ugyanakkor tudatos építészeti eszközökkel egészít ki egy rugalmasan használható közösségi térré.

A térszervezés alapját egy részben fedett, részben nyitható struktúra képezi. A meglévő acélszerkezetre rögzített mozgatható fal szerepe a szélvédelem biztosítása, ugyanakkor térelválasztó elemként is működik, amely lehetővé teszi a multifunkcionális használatot. Ennek köszönhetően a tér használata nem válik kizárólagossá, hanem párhuzamosan több felhasználói csoport befogadására is alkalmassá válik.

A revitalizáció során alkalmazott új formai és szerkezeti elemek a meglévő építmény karakterére reagálnak. A hozzáadott szerkezetek kialakításának célja egy könnyed  megjelenés, amely a meglévő vasbeton- és acélszerkezet építési logikáját követi. Az új elemek egyértelműen elkülönülnek az eredeti építménytől, ugyanakkor formai és szerkezeti szempontból egységet alkotnak vele.

A beavatkozás meghatározó eleme az emelt járószint, amely kijelöli a közösségi használat területét, megakadályozza a parkolást, valamint kapcsolatot teremt a jövőben kialakítható sportfunkcióval, amely a hallgatói igényfelmérés eredményei alapján került a tervezési programba. A használati lehetőségek bővítése érdekében az emelt járószint ülőfelületként is működik, amelyet a vasbeton kubus belsejében kialakított fix és mozgatható bútorok egészítenek ki. A kubus zártabb, kerítés felőli oldalán tárolószekrény kapott helyet, amely a közösségi tér működéséhez szükséges eszközök tárolását biztosítja, míg a mellette kialakított vízvételi pont támogatja a tér mindennapi használatát.

Az újonnan elhelyezett elemek anyaghasználata a meglévő építmény ipari karakteréhez igazodik. A tervezés során kiemelt szempont volt az időtállóság, a könnyű karbantarthatóság és a szerelhetőség, ezért az új szerkezetek csavarkötésekkel szerelt, tűzihorganyzott zártszelvényekből készültek, lehetővé téve a workshop keretében történő megvalósítást. Az emelt járószint tartószerkezetére járórács burkolat került, amely elősegíti a gyors vízelvezetést, szárazon tartja a felületet, valamint csúszásmentes használatot biztosít. A tároló zártszelvény váza kék acéllemez burkolatot kapott. A meglévő acélszerkezetre rögzített mozgatható fal kézzel működtethető csigás rendszerrel, UV-álló PVC bevonatú sodrony segítségével mozgatható. A fal burkolataként alkalmazott kék polikarbonát az Y+ identitására utal, áttetsző felületével pedig változó fényviszonyok mellett karakteres térélményt hoz létre.

A terv nem csupán egy meglévő építmény revitalizációját célozza, hanem olyan építészeti beavatkozást valósít meg, amely a funkcióbővítés, a téralakítás és a használói bevonás eszközeivel új lehetőséget ad az udvarnak. A beavatkozás célja, hogy a jelenleg kihasználatlan terület az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatói számára a mindennapi egyetemi élet természetes találkozási pontjává váljon.

A 2025-2.1.1-EKÖP-2025-00019-M-150 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2025-2.1.1-EKÖP Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program finanszírozásában valósult meg.