A WérYbl hatodik epizódjában egy rendszerváltó építészeti program kísérletéről beszélgetünk Smiló Dáviddal és Szemerey Samuval.

Az epizód kiindulópontja egy gyakran használt, de ritkán végiggondolt fogalom: a rendszerváltás. A kérdés nem az, hogy politikai értelemben mit jelent, hanem az, hogy mit jelentene az építészet számára, ha komolyan vennénk. Smiló Dávid és Szemerey Samu vendégeimmel azt vizsgáljuk, hogy elképzelhető-e egyáltalán rendszerváltás az építészetben, és ha igen, az mit érintene: intézményeket, működési módokat, szerepfelfogást, vagy magát az építészeti gondolkodást.

A beszélgetés során nem egyetlen narratívát követünk, hanem különböző nézőpontokból közelítünk ugyanahhoz a problémához. Szó esik az intézményi rendszerről – a szakmai szervezetek szerepéről és hatóköréről –, a minőség kérdéséről és annak legitimációjáról, a tervtanácsok működéséről, valamint a pályázatok és díjak helyzetéről. Ugyanakkor legalább ilyen fontos az a háttér, amelyben mindez működik: a piac és az állam viszonya, a megrendelői struktúrák, valamint az a sokszor informális tér, ahol az építészet ténylegesen létrejön.

A beszélgetés egyik tétje éppen ennek az informális működésnek a láthatóvá tétele. Meddig tekinthető az építészet közügynek, és hol kezdődik az a zóna, ahol a szakmai vagy üzleti logika zárttá teszi a folyamatokat? Lehet-e, kell-e beszélni ezekről a történetekről – és ha igen, milyen következményekkel? Nem konszenzusra törekszünk, hanem állításokra. A cél nem egy lezárt válasz, hanem egy gondolati tér megnyitása, amelyben egyáltalán értelmezhetővé válik az a kérdés, hogy milyen lenne egy másként működő építészet – és hogy ehhez milyen lépések vezethetnek. Ez az epizód kísérlet arra, hogy programot adjunk egy elképzelt építészeti rendszerváltáshoz.

A WérYbl az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara és a WérGidA közös podcastje.
Hosszúformátumú beszélgetések szakikról és malterről, culágerekről és talicskáról — és azokról a történetekről, amelyek építészet közben születnek.

Aki kérdez: Wesselényi-Garay Andor