Építészeti Rajz

Az elmúlt évtizedekben a vizuális műveltségterület jelentősen megújult fogalmi rendszerében, tartalmában és szemléletében. A digitális képalkotó technikák, a multimédiás eszközök és az online tér megjelenésével, a képek mennyiségének drasztikus növekedésével felértékelődött a vizuális információk befogadáshoz és feldolgozásához szükséges képességelemek jelentősége. Az új számítógépes grafikai és modellezési technikák az alkotás folyamatát megváltoztatják, a programok átveszik nem csak a kivitelezés, hanem a tervezés egyes lépéseit is. Ezekre tehát nem csak új eszközökként kell tekintenünk, hiszen alapjaiban változtatják meg képi gondolkodásunkat, a vizuális információk feldolgozásához, az alkotás folyamatához és a kommunikációhoz fűződő viszonyunkat. 

Jelenleg a kortárs képző- és iparművészeti trendek mellett, a társadalmi és gazdasági élet kihívásaira, valamint a vizuális kutatások eredményeire is reflektáló tananyagfejlesztések, oktatási módszerek kidolgozása, valamint értékelési rendszerek bevezetése zajlott le a vizuális képzésünkben, amely szétfeszítette a korábbi években megszokott, hagyományos rajzoktatás kereteit. A vizuális tárgyak bevezetik a hallgatókat a képi nyelv használatába, új alkotó módszereket és technikákat ismernek meg, valamint felhasználják a kortárs képzőművészet, design és tömegkultúra témáit, kifejezőeszközeit. A gyakorlati feladatokon alapuló kurzusok kiemelt célja az alkotás örömének megtapasztalása, a kísérletező, kutató attitűd erősítése. A tradicionális ábrázolásmódoktól a nonfiguratív kifejezés-formákig, a különböző műfajok kipróbálásán keresztül vizsgáljuk a forma és a tér kapcsolatát, valamint a vizuális hatásmechanizmusokat.

Bsc képzés, 1. évfolyam

A képzés első felében az alapvető térábrázolási rendszerek, grafikai és modellezési technikák elsajátítására helyezzük a hangsúlyt. Elsőként a vonal forma- és térképző szerepével ismerkednek a meg a hallgatók, ezzel összefüggésben pedig a különböző tónusozási technikákkal, plasztikus felületek létrehozásával, tapintási és ritmusgyakorlatokkal találkoznak. Felfedezik a formaképzés lehetőségeit: testek egyszerű osztásai, pozitív-negatív formák, rész-egész viszonylatok, transzformációk (perforációk, csonkolások, arányváltoztatások), tömegek kapcsolása (összekötő elemekkel, áthatásokkal, illesztésekkel), organikus formák létrehozása felülethálók segítségével. 

A továbbiakban az építészeti grafikai stílus kialakítása, a vázolási készség fejlesztése kap nagyobb figyelmet, amely helyszínrajzok, homlokzatok, épületek és utcaképek látványrajzait tartalmazza.  Az építészeti térben felvett nézőpont helyzetének változtatásával, különböző kompozíciós megoldások alkalmazásával lehetőség nyílik a tér méreteinek, arányainak, léptékének érzékeltetésére. A különböző grafikai eljárásokkal készülő, szabadkézi rajzokat magába foglaló tanulmányok kiegészülnek az építőanyagok textúráinak, a fény-árnyék hatások és az épületek környezetének megjelenítésével (növények, utcabútorok, emberek, közlekedési eszközök).

Bsc képzés, 2. évfolyam

A másodéves építészek képzésében a tervezési problémák megoldására, a kreativitás fejlesztésére fókuszálunk. Hallgatóink megismerkednek az alkotómunka fázisaival, értelmezik a tér, a forma, a szerkezet, az anyag és a funkció közötti összefüggéseket, valamint komplex módon alkalmazzák a vizuális hatáselemeket. Találkoznak XX. századi és kortárs képzőművészeti irányzatokkal, társművészeti jelenségekkel, új műfaji keretek megjelenésével (pl. fény- és térinstallációk, fotó és videóművészet, mixed média, land art), és a megszerzett ismereteket felhasználják egy-egy tervezési feladat megoldásában.

A kurzusok feladatai tartalmaznak sík- és térkompozíciós gyakorlatokat egyszerű geometriai alakzatokkal. Megadott szempontok alapján térkoncepciókat dolgoznak ki, ahol az első ötletektől a végleges látványtervekig különböző vizuális megjelenítési formákat alkalmaznak: grafikák, reliefek, anyag és számítógépes modellek. Vizsgálatnak vetik alá a térbeli mozgásukkal változó tér, forma, szín és fényélményeket. Feltárják a vizuális észlelések, reprezentációk hiányosságait, az illúziók létrehozásának lehetőségeit, az optikai csalódások okait, dinamikai, fény és kinetikus kísérleteket végeznek. A két félév során színtani, digitális képszerkesztési és tipográfiai alapismereteket is szereznek. Számos kutatás igazolja, hogy a kreatív alkotófolyamatra építő művészeti megközelítések és módszerek, valamint az új technológiák alkalmazása bevonzza és megtartja a fiatalokat a műszaki felsőoktatásban. Az építészeti tervezésben és prezentációban használt számítógépes programok beemelését, a művészetpedagógiai és a mérnöki gondolkodás, tanulási módszerek ötvözését mi is szorgalmazzuk. Fontosnak tartjuk az oktatási programunk eredményességét mérő objektív, tudományosan is megalapozott visszajelző rendszerek beépítését a képzés minden fázisába. Eddigi, kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerekkel elvégzett vizsgálataink azt mutatják, hogy a módszertanilag megfelelően felépített programokkal, és a vizuális képzésben ugyanolyan fontossággal bíró tanári korrekciókkal, útmutatásokkal hatékonyan fejleszthetők hallgatóink vizuális képességei. 

Ábrázoló geometria

Az ábrázoló geometria oktatása hagyományosan része az építész képzésnek. Ennek a magyarázata nem a hagyománytisztelet, hanem annak a ténynek a felismerése, hogy az ábrázoló geometria évszázadok óta bizonyította és a mai napig is bizonyítja, hogy a mérnökök és építészek számára olyannyira nélkülözhetetlen téri intelligencia fejlesztésében nagyon hatékony. Ezt a tényt a Tanszék korábbi kutatásai és az ahhoz kötődő publikációk csak megerősítették. Fontos tehát leszögezni – és azt az első éves Hallgatók számára a legelső előadáson is elmondom -, hogy a körző-vonalzós szerkesztések célja nem az, hogy megtanítsa ezeknek az inkvizíciós eszközöknek a használatát vagy hogy bonyolult geometriai problémákat oldasson meg elavult módszerekkel. és különösen nem az, hogy megkínozza és végül halomra buktassa a hallgatóságot. Ezzel szemben a hangsúly a téri képességek fejlesztésén van, melynek eszköze a szerkesztés, mely egyúttal a pontos, igényes munkára nevelés egyik eszköze is.

Fenti törekvések annál inkább szükségesek, mivel a matematikai közoktatás a mai állapotában a geometriai, közelebbről térgeometriai ismereteket nem illetve alig tartalmazza. Amint azt egy hamarosan megjelenő kutatásunk is bizonyítja, az elmúlt 30-40 év alatt, azaz az oktatók, professzorok tanulmányai óta a középiskolai térgeometriai ismeretek elcsökevényesedtek, mind a téri képességelemek, mind a matematikai tartalom jelentősen visszaesett. Ezen nem enyhít az a tény sem, hogy Hallgatóink folyamatosan egyre magasabb felvételi pontszámmal kerülnek be, ugyanis ez a magas pontszám nem feltétlenül matematikából kerül kiszámításra. Így tehát talán minden korábbinál lényeges lenne, hogy a vizuális képességeket fejlesszük. 

Ez azonban másképpen kell történjen, mint az harminc vagy akár csak tíz év előtt történt. 

A Karon oktatott ábrázoló geometriai tartalmat jelentősen átdolgoztuk: jóval kevésbé összetett, ugyanakkor a lényeget kiemelő feladatokat vezettünk be, amely a tanulmányok előre haladtával egyre gyakorlatiasabbá válik, mint korábban volt. A rövidebb, de több szerkesztés lehetőséget ad arra is, hogy a Hallgatók még egy tanóra viszonylatában se veszítsék el a fonalat, és a lemorzsolódás ezzel minimálisra csökkenjen. A tárgy elkötelezett oktatói a MUNKÁBAN hisznek, s ez azt is jelenti, hogy a Hallgatói tevékenységeket kéthetente teljes körűen ellenőrzik, tanulónként mintegy 45-50 feladatlapot átnézve. Ilyenkor az órai szerkesztéseket és az ezekhez kötődő házi feladatokat egy félév során 6 alkalommal beszedjük és pontozzuk. A Hallgatók ezen felül team munkában változatos makettezési feladatokat is megoldanak. 

Az első félévben oktatási tartalma: Monge-féle kétképsíkos ábrázolás, a gyakorlati tengelykeresztek, továbbá az egy- ill. két iránypontos perspektív ábrázolás, mely szögletes lapokkal határolt poliéderek, tipikusan épületek ábrázolásában jelenik meg. Az első félév részét képezi még a vizuális képességeket olyannyira fejlesztő árnyék szerkesztés is. Abból a célból, hogy a Hallgatók a megismert szerkesztéseket matematikai összefüggéseikben lássák, a félév végén rövid analitikus geometriai kurzust tartunk, ahol a korábban tanultak kiszámítására is eszközt adunk.

A második félév egy önállóbb időszak az ábrázoló geometriai tanulmányokban. Témája a kótás ábrázolás, fedélidom szerkesztés, a kör és az egyszerű forgásfelületek ábrázolása, metszése, áthatása és árnyékaik szerkesztése. A Hallgatók a félév végére egy egyénileg választott és lekonzultált épületet/épület részletet vagy használati tárgyat dolgoznak fel: Monge-ban, axonometriában és perspektívában, árnyékkal együtt ábrázolva azt.

Az Ábrázoló geometria a 2017-es BSc átalakításban, bizonyos indokolatlan félelmek miatt elvesztette tantárgyi önállóságát. Reménykedünk benne, hogy áldozatos munkánk és eredményeink fényében a tárgy mielőbb visszanyeri korábbi helyzetét.