Beszámoló a krakkói workshopról

Hétfőn 7 órakor találkoztunk a Déli pályaudvarnál a diákokkal és fél három körül álltunk be az Kosciuszkó Tádé Műszaki Egyetem Warszavszka utcai kampuszának parkolójába. A szállásra mentünk a Biskupia apartament-be, illetve az Amber Hotelbe. A Mehoffer múzeum melletti foghíj telken volt az első találkozásunk a teljes csapattal. A Lembergből érkező hallgatói csapat prof. Jurij Krivolucsko vezetésével négy óra vonatkéséssel szintén megérkezett. A helyszín bejárást követően egy étteremben volt ismerkedési vacsora, amire vendégként meg voltunk hívva.

Kedd reggel 8 órakor az egyetemen kezdődött a program négy előadással, kettőt az egyetem professzorai tartottak, egyet prof. Jurij Krivolucsko, egyet pedig magam. Utána öt csoportba osztottuk a hallgatókat, minden csoportban volt egy magyar hallgató, egy ukrán hallgató, (bár az egyikbe nem jutott), és általában két lengyel hallgató. Innentől a tervezési feladaton dolgoztak a hallgatók ezekben a csoportokban. A munkára a Bázis nevű pincei műhelyben került sor. Sajnos az internettel kapcsolatos kérésnek nem tudtunk megfelelni, (bár elértem az illetékest az egyetemről, az eduroam kód nem érkezett meg, valami mást kaptunk, ami nem működött), így a hallgatóknak nem volt wifis internetük. (Az eduroam kapcsolat személyesen azonosítja a használót, elejét véve a visszaéléseknek.) Kedden este prof. Boguslaw Podhalanskihoz voltunk meghívva a lakására.

A munkarend általában az volt, hogy reggel 8 -tól este 8 körülig dolgoztak a csoportok, volt mikor korábban befejezve, volt hogy éjfélnél is tovább dolgozva. Ebédre három órakor került sor minden nap, amit a meghívó egyetem fedezett. Csütörtökön ebédig volt egy városnézési idő beiktatva. Két doktorandusz hallgató gyakorlatilag folyamatosan konzultált a hallgatókkal, mi tanárok naponta egyszer-kétszer mentünk körbe. Az utolsó nap ebéd után került sor a tervek ünnepélyes bemutatására, amire a helyi ukrán és magyar konzult, a kar oktatási dékánhelyettesét is meghívtuk. Sajnos a meghívó levelek későn mentek ki. Hogy ez volt-e az oka, hogy nem jöttek, vagy a politikai helyzet okozta leterheltség, nem derült ki. Itt kerültek ünnepélyes átadásra a részvételt igazoló emléklapok. 

Szerda este a magyar diákokat hívtam meg egy pizzára, a csütörtök este gyakorlatilag munkával telt a diákok részéről. Ekkor került sor Nataliia Pavliuk ukrán festő kiállításának ünnepélyes zárására is az egyetem folyosóján. Pénteken a Kleparz nevű vendéglátó helyen volt az egyetem által állt záróparty az összes résztvevővel. Szombaton elvi kilenc órakor indultunk haza a Kosciuszkó Tádé Műszaki Egyetem Warszavszka utcai kampuszából, és kb. öt órakor álltunk be a Déli pályaudvar mellett a Kosciuszkó Tádé utcába.Kapcsolatfelvétel történt a Krakkói Jan Matejko Művészeti Akadémia igazgatójával, Bartlomiej Struzikkal. Az egyetem rajzi tanszékének tanáraival és az Építész Kar oktatási dékánhelyettesével, Prof. D.Sc. Ph.D. Arch. Justyna Kobylarczyk-kal.

A Kosciuszkó Tádé Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara május hónapban hallgatói konferenciát rendez, amire szeretettel várják a hallgatóinkat, doktoranduszainkat előadással, online részvétellel, poszter előadással a tervekről vagy a kutatási témákról. Beszéltünk több kiállításról is, Krakkóban és Budapesten, de ezek nyilván hosszabb előkészítést, pontosítást igényelnek. A workshop mind a rendezők, mind a hallgatók visszajelzései szerint nagyon jól sikerült, alig várják hogy valami hasonlóban részt lehessen venni. A hallgatók kifejezetten sokat profitáltak a nemzetközi kapcsolat, együttműködési gyakorlat területén, szembesültek más országok és más országok hallgatóinak gyakorlatával, így céltudatosabbak tudnak lenni. Érdekes volt megtapasztalni azt is, hogy mennyivel öntudatosabbak voltak ezek a lengyel és ukrán diákok, miközben építészeti érzékenységben, tudásban ez nem volt megalapozott, nagy különbség mutatkozott a mi hallgatóink javára. 

/Dr. habil. Csanády Gábor Mátyás DLA/