A WérYbl harmadik epizódjában többek között a Spenótházról a berettyóújfalui börtönkórházról is beszélgetünk Borsay Attilával.

Borsay Attila építész pályája szinte teljes egészében az Ybl köré szerveződik — hallgatóként, mesteriskolásként, majd alkotóként is. Az 1970-ben született tervező a városépítéstől a magasépítésen át a tervező szakmérnöki képzésig végigjárta az iskola teljes spektrumát, a Mesteriskola XVI. ciklusát kitüntetéssel zárta. Pályakezdő éveiben több meghatározó műteremben dolgozott: a CÉH-nél, Kálmán Ernő és Vincze László mellett, később Kis Péter irodájában is. A kilencvenes évek végére egyértelművé vált számára, hogy az autonóm működés nem választás, hanem szükségszerűség: mesteriskolás társaival 2001-ben megalapította az MCXVI-t, majd 2017-től saját műtermében dolgozik tovább.

Munkái következetesen jelen vannak a szakmai nyilvánosságban: Budapest Építészeti Nívódíj-dicséret, Molnár Péter-díj, valamint nemzetközi elismerések — többek között a BIG SEE Architecture Award és a German Design Award. Gondolkodását talán legpontosabban saját mondatai írják le: – nincs lehetetlen feladat, csak tehetségtelen építész; – ugyanannyi energia rossz házat építeni, mint jót; – az ízlés nem pénzkérdés. A WérYbl az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara és WérGidA hosszúformátumú építészeti beszélgetéssorozata azokról a történetekről, amelyek építészet közben születnek.