Előszó

Dr. Horváth Ákos

Főigazgató, Energiatudományi Kutatóközpont

A Csillebércen kialakított
tudományos park története mintegy
hetven évre nyúlik vissza. Az itt
kialakított Központi Fizikai Kutató Intézet
neve egyet jelentett a nagy
felfedezésekkel és innovatív
gondolkodással. Miközben a kutatók
létszáma, az tudományos témák és az
igények folyamatosan változtak az
elmúlt évtizedekben, a parkban helyet
adó épületek is lassú változáson mentek
keresztül. Megváltoztak a szokásaink, a
mindennapi életet kiszolgáló
technológiák, de az igényünket, hogy a
KFKI vonzó munkahelyet biztosítson a
jövő nagy felfedezései számára, nem
adtuk fel. Az értékeink megtartása
mellett szeretnénk olyanná formálni a
környezetünket, amely tekintettel van a
jelen adottságaira is. Az Ybl Miklós
Építéstudományi Kar vezetőivel
megtaláltuk a közös hangot az
együttműködés során és remélem, hogy
a következő években hozzá tudunk
járulni a tudományos park
megújulásához.

Bevezető

Prof. Dr. Kiss Gyula DLA

Építészmérnök, ÓE YMÉK Egyetemi tanár, Épülettervezés tanszékvezető

Az egyetemi mesterképzését végző hallgatóság a
KFKI kampusz területén valós fejlesztési igényeken
alapuló tervezési feladatokat kapott, konkrét funkció
és program meghatározással.

A tervezési feladatok városléptékben ugyan közel
fekszenek egymáshoz, mégis teljesen eltérő habitusok
és szituációk jellemzik őket. Így az építészeti feladat
kívánta hozzáállás is igen eltérő volt. Mindez egy
példán bemutatva:

Más építészeti feladat egy XXI. századi technológiákat
kutató komplexum portaépületének a fejlesztése, mint
egy adaptív laboratórium létrehozása.

Ameddig az első esetben a természetesen fontos
fizikai funkciók és paraméterek mellett igen
lényeges és tulajdonképpen építészeti szempontból
meghatározó a szellemi (pszichikai) funkció teljesítése.
Esetünkben a portaépület jelszerűsége, művészet-
tudományi meghatározással élve az épület pszichikai
teljesítményei. Ugyanakkor a másodikként említett
adaptív-labor épületnél egyértelmű a fizikai funkciók
dominálása. Tehát ebben az esetben a fizikai
teljesítmények voltak a meghatározóak. Természetesen
itt is jelen van és teret lehet - és kell - adni az építészet
szellemi vonulatának.

A dolgok pontos és objektív megítélését a pszichikai
teljesítmények mérésének azon sajátossága jelenti,
hogy ezen paraméterek jelenlegi tudásunk szerint
műszerekkel nem detektálhatóak. Mégis azt látjuk
és az adhat kontrollt ezen mérlegeléseinknél, hogy a
látszólag szubjektív egyéni vélemények nagyszámú
lekérdezésének eredője - mégis csak - egy jól körülírható
eredőt eredményez.

Hasonló - tanulságos és eredményes - mérlegelések
után születtek meg a további kiadott tervezési feladatok
épület-tervei: új-műhelyépület, meglevő de lassan
funkcióját vesztő kazánház kísérleti kvantum-labor
épületté alakítása, és meg kell említeni az egyedi
skandináv ihletettségű - a mai egyértelműen felértékelő
esztétikai áramlatban egyszerűen ”mid-century”-nek
nevezett kultúrkörbe tartozó - étterem épületet.

Új fejlesztés így teljesen új épület idea lehetett
a kampusz őrzött területén kívülre pozícionált
konferencia és látogató központ.

Ezen kihívásokra adott tervi válaszokat adhatja
közre az EK és az YBL együttműködése keretében
az egyetemi hallgatóság féléves tervező munkájának
eredményeit bemutató első kiállítás.