Szeptember 17-én az Építészet, Design és Technológia Doktori Iskola első közös Kutatóműhely délutánjának keretén belül tartották meg a 3rd Ybl Conference on the Built Environment konferencia nyílt, tudományos ismeretterjesztő előadását.

A szervezők célja az volt, hogy megosszák az érdeklődőkkel az idei év egyik legsikeresebb tudományos eseményének tapasztalatait. A rendezvény az Ybl Miklós Építéstudományi Kar C épületében zajlott, ahol 15 órakor Prof. Dr. Anthony John Gall, a kar dékánja tartotta meg nyitóbeszédét.

Őt követte Dr. habil. Sugár Viktória, az Óbudai Egyetem fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettese, a konferencia egyik megálmodója és szervezője, aki áttekintette az Ybl konferencia történetét, ahogyan az évek során a Kar tudományos munkáját bemutató üléssorozatból mára rangos, nemzetközi eseménnyé vált. Külön kiemelte, hogy a konferencia dinamikus fejlődéséhez kulcsfontosságú az évről évre bővülő támogatói kör, kiemelten a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az ICOMOS Nemzeti Bizottsága, a Magyar Építőművészet, a Magyar Építőipar és az Országépítő folyóiratok, amelyeknek támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg a rendezvény ilyen nagy léptékben, ennyi előadóval és infrastrukturális háttérrel.

Felidézte az eddigi konferenciák témáit is: az első rendezvény a “The Potential of Challenge, Value in Change” címet viselte, míg a második – “Ybl210: Building Bridges, Crafting Communities: Together in Architecture” – különleges kiadás volt, hiszen egybeesett Ybl Miklós születésének 210. évfordulójával.

A rektorhelyettes arra is rámutatott, hogy a konferencia folyamatosan fejlődő honlapja, a növekvő számú támogatók és az egyre emelkedő létszámú közönség mind a rendezvény sikerét és egyben jelentős kihívásait tükrözik. Fontos eredményként említette, hogy a konferencia anyagai minden évben bekerülnek a nemzetközi szinten is elismert, lektorált Ybl Journal of Built Environment folyóiratba, amely kiváló publikálási lehetőséget nyújt a hallgatók és oktatók számára egyaránt. Hozzátette: már szervezés alatt áll a következő, 2026 májusára tervezett konferencia is, amelynek témája még kialakítás alatt van.

A rektorhelyettes előadását nyolc rövid, tízperces prezentáció követte, ahol a kar doktoranduszai mutatták be kutatásaikat. Ezek többsége a májusi konferencián is elhangzott, ám most finomhangolt, továbbgondolt változatban kerülhettek a közönség elé – újabb reflexiókat és kérdéseket generálva.

• Nánási Marcell: Potential of Passive Ventilation Systems in the Urban Spaces of Budapest
• Vass István Balázs: Fenntartható mű-emlék-védelem
• Váradi Balázs: Alternative Research Approaches to Rural Landscape Rehabilitation
• Juhász Emese Katinka: Urban Public Spaces and Livability – A Comparison of Key Spaces in Budapest, Copenhagen, and Seoul
• Mizsei Anett: Sustainability-driven Idea – Ecological Aspects of Conceptual Architecture
• Nádasi-Antal Zsuzsanna: A bögrés szemeskályha kialakulása és utóélete
• Erhardt Gábor: A hagyományos szépségfogalom, mint fenntarthatósági kritérium az építészetben
• Boros Enikő: Interior Space and Experience – Investigations of Adolf Loos’ Villa Müller

A bemutatók témái rendkívül sokszínűek voltak, kiváló képet nyújtottak a doktori iskola frissen felvett hallgatói számára is arról, hogyan kell elképzelni egy éles konferencia helyzetet, ahol nem csupán a szigorú időkeret, hanem a mindig változó közönség, a felmerülő kérdések is kihívást jelentenek, illetve miként nyújtanak platformot a nemzetközi kutatási kooperációkra.

A MEC_SZ 149911 azonosító számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_24 pályázati program finanszírozásában valósult meg.