2025. november 4-én immár huszadik alkalommal rendezte meg az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara az Ybl Építőmérnöki Tudományos Tanácskozást. A jubileumi eseményen a Kar oktatói és meghívott vendégelőadók összesen huszonöt előadással járultak hozzá a tudományos eszmecseréhez, három magyar és egy angol nyelvű szekció keretében.

A tanácskozást Prof. Dr. Anthony Gall PhD dékán úr nyitotta meg, aki a megnyitó beszédében kiemelte, az Egyetem nem csak oktat, hanem kutatóműhely is, amely gyarapítja a tudományos életet hazai és nemzetközi terepen is. A Kar dékánja üdvözölte a megjelent nagy számú fiatalt, illetve az előadók közt szereplő doktoranduszokat – kiemelte, hogy alulról felfelé építkezve lehetséges összpontosítani a fontos feladatokra. A Kar új doktori iskolája kulcsszerepet játszik ebben, hiszen az oktatók mellett a Kar korábbi hallgatóit is újra be tudja vonni a diskurzusba, és hatékonyan szervezi a tudományos életet. Az utánpótlás nevelésben ugyancsak fontos a mester szakos hallgatók megszólítása – számos sikeres kutatási projekt így közös oktatói-hallgatói eredményként áll elő, amely a közös érdeklődések mentén formálódott, és  amelyet az egyetemi gyakornoki és demonstrátori programok támogatnak és kereteznek.

Az első szekciót Dr. habil. Fehérvári Sándor PhD vezette, ahol a nyitóelőadást Dr. Szücs László PhD tartotta a geodéziai etalonok, kalibrációs eljárások és akkreditáció témakörében. A szekció további előadásai betekintést engedtek az építési fázisok modellalkotási szerepébe, a városi akadálymentesítés kihívásaiba, valamint szerkezetek tűzteher-vizsgálatába. A hallgatóság utánajárhatott annak, hogy vajon reprodukálható-e a régészeti maradványokat övező „aura”, valamint miket tartogat a felsőgeodézia világa.

Az ezt követő, Prof. Dr. Telekes Gábor PhD által vezetett, angol nyelvű szekcióban Macsinka Klára PhD a fenntartható mobilitás emberi tényezőit ismertette, majd Giulia Percolla mutatta be a távoli érzékelési és helyszíni vizsgálati módszerek ötvözését örökségi épületek strukturális jellemzésére. Kutatási adatprofilok elemzése, tűzvédelmi kontrollelmélet, végeselem-szoftverek automatizált tesztelése, valamint a Heritage BIM új lehetőségei is terítékre kerültek.

A délután első blokkja Dr. Say Emma PhD elnökletével zajlott. A parajdi bányakatasztrófa mérnökgeológiai összefüggései mellett szó esett a csapadékvíz-szabályozás jogi kereteiről, a budapesti repülőtér antennaoszlopainak tervezési kihívásairól, valamint a tűzállóság történetéről a gipsztől egészen a modern nanokompozitokig. A blokk az atomerőművi építések kockázatkezelési módszereivel és bonyolult adatsorok intuitív elemzésének új megközelítéseivel zárult.

A nap utolsó szekcióját Dr. Dombay Gábor PhD vezette, ahol bemutatásra került egy új régészeti célú GIS adatbázis felépítése és gyakorlati haszna, valamint az EU-s klímajogi szabályozás épített környezetre gyakorolt hatása, valamint a tűzoltói beavatkozások feltételeinek javítása. A napot Dr. Katona János PhD zárta, akibe példákat mutatott be zseniális mérnöki megoldásokból.

A nagyszámú jelenlét is bizonyítja, hogy az Építőmérnöki Tudományos Tanácskozás izgalmas, változatos tematikájú előadásai már két évtized óta szólnak minden korosztályhoz, az egész pályán átívelően gazdagítva a Kar tudományos életét. 

Fotók: Liptay Réka, Simó Helga