Karunk első évfolyamos építészhallgatói Etyekre látogattak, ahol Wittek Krisztina, karunk oktatója és egyben a település főépítésze fogadta őket. A program során ismertette a település gazdag történetét, földrajzi és építészeti sajátosságait. A kiránduláson elkísérte a hallgatókat Fuchs Gabriella és Sebők Péter óraadó, valamint Csanády Gábor Mátyás DLA, évfolyamfelelős professzor is.

Az Épülettervezés II. gyakorlati óra keretében a hallgatók feladata a helyszín bejárása és dokumentálása volt. Csoportokba szerveződve vázlatrajzokat készítettek (helyszínrajzokat és látványvázlatokat), fényképeket készítettek, valamint feljegyzéseket írtak a tapasztalataikról.

A program során a hallgatók ellátogattak az Etyeki Műhelybe is. Itt megismerkedtek Szentgyörgyi Szandra designer munkásságával, aki fényinstallációk és lámpák tervezésével foglalkozik, valamint nagy léptékű belsőépítészeti projektekben vesz részt. A műhely adott ugyanis otthont a műveiből készült kiállításnak is. A látogatás során Lucza Gyula vezette körbe a csoportot, és bemutatta a műhely történetét.

Az Etyeki Műhely története szorosan kapcsolódik Csókos Varga Györgyi és Csákvári Nagy Lajos képzőművészekhez, akik az 1940-es évek végén végeztek a Képzőművészeti Főiskolán, majd 1955-ben nyolc gyermekükkel Etyekre költöztek, a Magyar utcába.

A szobrászat, a szövés és a fonás, vagyis a népi kézműves hagyományok szorosan összekapcsolódtak életükben a klasszikus alkotómunkával. Ebben a szellemben nevelték fel nyolc gyermeküket is, akik tovább vitték szüleik művészeti örökségét. A „Nagy Család” és a köréjük szerveződő művésztársak és tanítványok közössége hozta létre az Etyeki Műhelyt.

A családi kapcsolatok és a szellemi közösség révén a műhely szerves részévé vált a Nomád nemzedék mozgalomnak, és a Magyar utcai ház hamarosan a mozgalom egyik ikonikus találkozóhelyévé vált. Az itt szervezett alkotótáborok résztvevői nemcsak a hagyományos mesterségek technikáit sajátították el, hanem azt a szemléletet is, amelyet a Nomád nemzedék képviselt. Ahogyan a népzene és a néptánc számára a táncházmozgalom jelentett meghatározó fordulatot, úgy a tárgyi kultúra szempontjából az Etyeki Műhely vált hasonló jelentőségűvé. A műhely köré szerveződő alkotók közössége a kultúra és a művészet mentén formálódott, és hatása számos ma is alkotó művész munkásságában tetten érhető.