Projekt tervezési terület

Újpalota

Ybl Miklós Építéstudományi Kar

1146 Budapest, Thököly út 74

Óbudai Egyetem - Bécsi úti Campus

1034 Budapest, Bécsi út 96/B
© Ybl Miklós Építéstudományi Kar
.
Épületlátogatás: Walter Rózsi-villa és Műhelytér
Posztgraduális

Az Óbudai Egyetem Építészet, Design és Technológia Doktori Iskolájának hallgatói és oktatói, valamint az ÓE Ybl Miklós Építéstudományi Karának munkatársai május 21-én több órás látogatáson vettek részt a MÉM-MDK Bajza utcai telephelyén a Walter Rózsi-villában és a BM egyik egykori kórházépületében kialakított kiállítóhelyen, az úgynevezett Műhelytérben.

A száraz híren túl jóval fontosabb, hogy a MÉM kiállítási politikájának összetettsége nagyszerűen egybehangzik az ÉDT DI interdiszciplináris programjának célkitűzéseivel. Mindezek a közös tendenciák az építészet és kultúra közötti összefüggések, kapcsolatok kutatása számára is jó háttérként szolgálnak. Az építészet átfogó kulturális szerepével kapcsolatos az a két kiállítás is, amelyeken a MÉM-MDK főmuzeológusa, a múzeumi osztály vezetője Ritoók Pál vezette körbe az érdeklődőket. A Műhelytér tárlata Budapest ostromát az építészeti fotográfia eszközével idézi fel. A nyár második feléig látható kiállítás az építészet emlékezeti szerepéről nyújt meglehetősen naturalisztikus képet, mondhatjuk inkább úgy, hogy hogy az emberi természet kellemetlen és veszélyes oldalát domborítja ki.

A Walter Rózsi-villa, vagyis Radó Géza és az operaénekesnő közös, rekonstruált otthona, a két világháború közötti modern építészet és iparművészet szerves összefüggéseire mutat rá azóta, hogy a ház rehabilitációja óta megnyílt a nagyközönség számára. Jelenleg Kaesz Gyula és Lukáts Kató munkásságának állít emléket egy grandiózus és az alkotókhoz illően finom modern-dekoratív ízléssel berendezett kiállítással. Az iparművészeti Múzeum munkatársainak tevékeny hozzájárulásával létrehozott mustra éppen azokat a sajátosságokat helyezi premier plánba, amelyek a magyar és budapesti modernizmus lakáskultúrájának és könyvtervezésének ízét adták, és amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1945 után is volt minőségi tartalma a Budapest-központú magyar vizuális kultúrának. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar tervezői társadalom egyik fontos láncszemeként a Kaesz-Lukáts házaspár tevékenysége fontos dokumentuma azon kérdésre adott válaszaiknak, hogy miért van ma is minőségi vizuális tervezés Magyarországon, és miért nem inkább nincs?

A MÉM-MDK és az ÉDT-DI közötti szakmai együttműködés egy kellemes délutánját tudhatjuk magunk mögött. Remélhetően hamarosan lesz folytatás.

Fotók: Zuh Deodáth