Budapest történelmi bérházai nem csupán épületek, hanem történetek, közösségek és városi identitások hordozói – vallja Dr. habil Sugár Viktória, karunk oktatója, illetve az Óbudai Egyetem fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettese. Az elmúlt hetekben több fórumon is beszélt arról, miért kulcskérdés ezeknek az épületeknek a fenntartható megújítása, és milyen szemlélet segíthet abban, hogy a főváros épített öröksége a jövőben is élhető maradjon.

Nemrég interjú jelent meg vele az Index.hu oldalán, amelyben Budapest történelmi bérházainak jövőjéről fejtette ki gondolatait. Véleménye szerint ezek az épületek jóval többet jelentenek egyszerű lakóházaknál: százezrek mindennapi életének helyszínei, amelyek a város karakterét és közösségi emlékezetét is formálják. Éppen ezért a bontás helyett a tudatos, klímatudatos rehabilitációt tartja a legfontosabb iránynak.

A témáról a rádióhallgatók is hallhattak, amikor a Sláger FM Sláger Reggel című műsorának vendége volt. A beszélgetés során – amelyet Somogyi Zoltán és Pordán Petra vezetett – szó esett a budapesti bérházak építészeti értékeiről, valamint azokról a nemzetközi tapasztalatokról is, amelyeket Sugár Viktória Japánban szerzett.

Japán szakmai tapasztalatai nagy hatással voltak gondolkodására. Különösen inspirálónak tartja a japán wabi-sabi szemléletet, amely a tökéletlenségben rejlő szépséget és az idő nyomait értékeli. Ez a megközelítés szerinte jól alkalmazható a történelmi városi környezet megújításában is: nem a múlt eltörlésére törekszik, hanem arra, hogy a meglévő értékeket tiszteletben tartva adjon új életet az épületeknek.

A budapesti bérházak építészeti világát kutatja a közelmúltban megjelent Michihiro Kita professzorral közösen kötete is. A „Pesti bérházak – Stílus, mintázat, fejlődés” a fővárosi bérházak stílusait, építészeti mintázatait és történeti fejlődését vizsgálja, miközben rávilágít arra is, milyen értékek rejtőznek ezekben az épületekben.

Sugár Viktória szerint a fenntartható városfejlődés gyakran apró döntésekben dől el. Egy ablakcsere, egy homlokzati felújítás vagy egy lakóközösség közös elhatározása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a történelmi épületek korszerűbbé, energiatakarékosabbá és élhetőbbé váljanak. Ezek a „kis lépések” együtt formálják a város fenntartható jövőjét.

Ugyanakkor hangsúlyozza: Budapest épített örökségének megőrzése közös ügy. A párbeszéd – szakmai, társadalmi és közösségi szinten egyaránt – elengedhetetlen ahhoz, hogy a város történelmi bérházai a következő generációk számára is értéket és otthont jelentsenek.

A teljes cikk az Index.hu oldalán olvasható.