A címben szereplő matematikai egyenlet(?) valójában 1+1+1 kellene, hogy legyen, mert sikerült több olyan programot is eggyé gyúrni, amely egymást erősítve nagyon jól kihasználta az egyes tényezők szinergiáját. Miről is van szó?

Program 1: Az MSc kétéves programja mind a magyar, mind az angol nyelvű kurzuson egy olyan egy hetes intenzív héttel kezdődik, amelynek célja egyrészt a városi közeg, városi lépték becsempészése a hallgatók építészeti tárházába, másrészt a terepgyakorlatok által a hét kiváló csapatépítő programként is működik; a hallgatók egy viszonylag rövid idő alatt ’sülve-főve’ együtt vannak, hogy a hét végére egy értékelhető munkát tegyenek le az asztalra - nem volt ez másképp 2025 őszén sem. Ez a Város- és közösségi tervezés egy hetes programmá összezsugorított tárgya, ami elindítja az ezt követő három félév komplex tervezését. Ennek a tárgynak a keretében általában egy olyan települési/beépítési problémával hozzuk össze a hallgatókat, aminek a városi és a közösségi aspektusaival (is) szembesülve kell építészeti, urbanisztikai választ adni a tervezési félévek során. Ilyen volt pl. a tatai és XV. kerületi lakóterületek co-housing vezérelte beépítésének valamint házainak megtervezése.

Program 2: Az Ybl Kar vezető koordinátorként tagja a CEEPUS RUB (Multidisciplinary Network on Renewal of Urban Brownfields) csoportnak, aminek keretében lehetőség van a címadó téma mentén hallgatói és oktatói csereprogramok, kirándulások, workshopok szervezésére.

Program 3: Egyetemünk egy lengyel és egy oszakai egyetemmel karöltve közös kutatási programban vesz részt, amelynek célja annak a számítógépes modellezése, hogy a városi közterek berendezése, burkolatválasztása, zöldfelületeinek intenzitása, a határoló homlokzatok kialakítása hogyan befolyásolják a tér klimatikus jellemzőit, elsősorban a tér ’élhetőségét’ a legmelegebb hónapokban és a hőszigetek kialakulásának esélyét.

Ennek a három programnak az összevonása eredményezte azt, hogy végül 11 ybl-ös építész hallgató és 4 külföldi egyetem 12 diákja négy csoportra osztva dolgozott két budapesti helyszínen. A feladat a Blaha Lujza tér, valamint a Péterffy Sándor utca át- és megtervezése fenttarthatósági szempontok alapján. Ennek során lehetőség volt olyan közösségi programok megteremtésére, mint a Péterffy Sándor utca földszintjeik bevonása a közösségi funkciók körébe (új kisebb üzletek, kávézók nyitása, vagy közösségi kertek kialakítása), közlekedési javaslatok beemelése (a parkolófelületek visszaadása a gyalogosok számára, vagy a Rákóczi úti villamos visszaállítása) és környezetalakítási városépítészeti megoldások, mint a zöldfelületek, árnyékolók növelése, vízfelületek kialakítása, vízáteresztő burkolatok alkalmazása, stb.

A bemutatott prezentációk minden várakozást felülmúlóan színvonalasok voltak. A későbbi számítógépes modellezést megalapozó nagyon részletes excel táblák elkészítésének „kötelező kűrje” egyáltalán nem vetette vissza a csapatok lelkesedését és a nagyon is földhözragadt, akár holnap megvalósítható ötletek mellett rendkívül eredeti és innovatív megoldásokat is bemutattak a csapatok, amihez ezúton is gratulálunk a szerzőknek.

Az intenzív hét hangulatát talán legjobban az egyik hallgatói visszajelzés tükrözi:

„Thank you for making me feel as an urban designer with a real site, real problems and futuristic solutions.”